4. MÜRZER UND JOGLLANDOIPEN WINTERTRIATLON

TRIATLON 2009-01-15

Igen bonyodalmasan indult a mutatvány. Először is megtudtuk, hogy lesz ez a verseny… nekem rögtön felcsillant a szemem, hogy de jó is lenne indulni egyéniben, aztán közben kiderül, hogy akikkel mentem volna, nem tudják kivinni a bringám.. :(( Viszont az egyik tag nagyon szeretett volna váltózni de bringásunk nem volt, úgyhogy elindult a tagfelvétel: telefonos interjúk, castingok, terheléses vizsgálat...

Aztán bejelentkezett Roni és befagyasztottuk a kiválasztási folyamatot hisz nála jobb nem létezik :) Mindennel megvan áldva, legfőképpen elég őrült ahhoz hogy a -10°C fokban sípályán tekerjen nekünk. Yes! Meg is beszéltük, hogy szombat reggel kifelé menet randizunk Tatabányánál.



Péntek este jött az sms, hogy lázas... Na, mondom jól kezdődik. Szombaton félholt hangon szólt bele a telefonba a találka előtt fél órával, időt kért... Én nem izgultam, hiszen a du. 5-ös rajtig még felélesztheti magát, ám a sífutónk nehezen tudta feldolgozni a hírt, már elkönyvelte magában hogy ezek a bringások tök komolytalanok, és soha többet nem megy velük váltóban. Én meg csak röhögtem mert tudtam hogy Roni nem ilyen, ő semmi pénzért nem hagyna ki egy jó mókát, tuti hogy csak pihenget még egy kicsit, aztán pár óra múlva jött is az sms, hogy akkor mégis kijönnének. Helyreállt a világbéke.

Azt már a nevezéskor sejtettük, hogy túl sok esélyünk nem lesz elcsípni egy dobogós helyet mert köszönhetően a sífutónknak, Attilának, férfi kategóriában vagyunk kénytelenek nekivágni, bár mint utóbb kiderült, nem is volt női kategória. 3 körül megérkeztek Roniék, majd konstatáltuk, hogy itt bizony ordenáré vastag, szinte DH-s gumikkal felszerelkezve járják be a pályát. Önbizalmunkat csak tovább sújtotta hogy egy osztrák manus elkezdett valamit magyarázni Roninak a gumijára mutogatva és valami olyasmit mondhatott hogy "kapút". :) 



5-ig nem volt más dolgunk mint ténferegni, ráhangolódni a dologra, sasolni az ellenfeleket és szívni a friss levegőt. Nem úgy Attila, aki akkor már vagy 1,5 órája vaxolta a léceit (mert biztos ami biztos kettőt is feltuningolt) Hát felesleges volt. :) Az 5 órai rajt előtt negyed órával rájött hogy rohamosan hűl a levegő, ezáltal a hó is és bizony át kell kenni a sít. Ronival csak mosolyogtunk a dolgon, mi tudtuk hogy nem ezen múlik majd.



Eldördül a rajtpisztoly, nekiiramodott a mezőny és azt hittem hogy kidobom a taccsot a tempótól! Végig a sípályán ment, havon, ami mit nem mondjak nem könnyítette meg a dolgot. Letudtam a 6 km-t és váltottam Ronit, aki nekiveselkedett a 8 km bringának. Nagyon ment a csaj, de ezt már megszokhattunk tőle, pedig a gumijai miatt bőszen egyensúlyoznia kellett közben.

A sífutónk, Attila már talpig díszben (csilli-villi versenyruha) várta a váltást. Sajnos az már közben kiderült, hogy a dobogóra esélyünk sincs felférni, de ez cseppet sem keserített el minket, hiszen az ellenfeleink mind komoly sportoló férfiak voltak. :) Attila is kiment, jól síelt és még sikerült 1 helyet behoznia így végül a 6. helyen végeztünk. A hangulat szenzációs volt, a verseny pörgős úgyhogy maximálisan jó szájízzel fejeztük be. 



Természetesen közben kissé átfagytunk ezért iparkodtunk mielőbb védőitalt magunkhoz venni forralt bor formájában, ami sikerült is- Biztos, ami biztos: dupla adagot hörpintettünk, így az eredményhirdetésre már győztes hangulatban érkeztünk.

Mindenképpen külön kiemelendő Hajba Tamás menedzseri munkája. Köszönjük! :)

Beszámoló: Kaufmann Brigitta