FEHÉRKŐ-LÁPA HILLCLIMBHEGYIKERÉKPÁR 2012-09-08 Kellemes időjárás fogadta kegyeibe a szeptember 8-án, szombaton, immár harmadik alkalommal megrendezett Fehérkő-lápa Hillclimb hegyikerékpáros időfutam és terepfutóverseny résztvevőit, mely egyben a TakarékPont Mountainbike Challenge nyolcadik állomása is volt. Az idén a szervezők egy új útvonal várták a technikásabb és a magasabb nehézségi szintű pályákat kedvelő sportolókat, mindamellett a régi, már jól megszokott útvonalon is zajlott a viadal.![]() A versenyről Wágner Balu formabontó beszámolóját olvashatjátok: Ébresztőóra - fél hat - kelni kell - a kocsinál vagyok. Veszprém – hátsó ülés – nulla hely - legalább olcsó. Zsibbad – 5 perc nyújtózás - zsibbad - autópálya vége. Miskolc – Diósgyőr – Majláth – Berekalja – satufék. Balra be - táblázva van - ott vagyunk - zizegnek. 150 perc múlva rajt – várok – nézelődök - nevetek. 140 perc - egy citromos sör – belehúzok - boldog vagyok. 130 perc – még egy citromos sör - többet vigyorgok. 50 perc - lassan bemelegítek - szétnézek a vár környékén. 20 perc – visszaértem - tovább kell gurítanom magam. 2 perc - depó - szimpatikus Balaton Team - kérdeznek a múltról. RAJT! – megyek – nyomom - fejem lent – tovább - még többet. Akarom - erősebb fokozat – emelkedik – próbálom a határaim. 5 perc - max. pulzus - tüdőm KO - lábam nulla - fejem lefelé néz. 10 perc – elágazó - fejem lefelé néz – balra - vagy jobbra? 11 perc - táblát nem nézem – balra - nyomom erőből. 13 perc - rossz az út - ismeretlen - valami nincs rendben. 15 perc - lejtő - baj van! - emelkednie kellene - senki sem jön. Ez vagyok Én.. ![]() Visszapörgetem a videóm. A képen nem hátrafelé megyek, megfordulok. Újból a rajtban - Balaton Team időmérés összepakolva. Szerencsém van, még egyszer mehetek.. Elrajtolhatok - magamban vigyorgok - megeszik a gulyást! Rákapcsolok - idegből rugdosom a pedált - felértem - itt vagyok. Nyolcadik – megvártak – rendesek - van gulyás is. Mosolygok - Hunya szpíkerünk defektre gyanakszik. Válaszolok - ELTÉVEDTEM! Együtt nevetünk. :-) Nagyon jó volt a verseny, bármit dobott a sors nekem ezen a napon, fejben nem adtam meg magam és visszagurultam újra nekirugaszkodva a kihívásnak. Megszűnt minden a bringára ülve, csak a barátok, a természet és a szabadság maradt. Érzem, hogy ez kell nekem. Köszönök mindent a csapatomnak, a barátaimnak és a támogatóimnak. Beszámoló: Wágner Balázs Fotó: Orliczky Attila
|
||||
CIKKAJÁNLÓ
KOMMENTEK |
||||





















